A magyar autógyártás gyökerei az Osztrák–Magyar Monarchia korára nyúlnak vissza, amikor a hazai mérnökök és iparosok elkezdték saját járműveik fejlesztését. János Csonka neve kiemelkedik: 1900-ban postaládákat és kis méretű tricikliket tervezett a Magyar Királyi Postának, majd ezek alapján készült el az első valóban hazai kivitelezésű postaautó, melyet a Röck Gépgyár gyártott 1905 körül.
A magyar prézsdás kezdeményezéseket követte a magyarországi első autógyártó üzem, a rövid életű, de fontos MARTA Aradon, amely 1906 és 1914 között főleg licenc alapján készített buszokat és teherautókat, e mellett postai kisjárműveket is gyártott.
MÁG: a hazai nagyágyú a két világháború között
A magyar autógyártás első nagy volumenű szereplője a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) volt, amely 1913-tól kezdett saját konstrukciós autókat – mint a 25 LE-s modell –, illetve a Magomobil és a Magotax taxiautók gyártásába 1925-től. Bár csak kb. 150 ilyen jármű készült és 1929-ben csődbe ment, a MÁG maradt Magyarország legnagyobb autógyártója egészen a válságig.
Ikarus és Csepel: buszok és teherautók nemzetközi sikere
Az 1895-ben alapított Ikarus a buszgyártás ikonikus neve lett: a városi és távolsági buszok, mint a legendás Ikarus 200‑as és 280‑as típusok, a kelet‑európai piac meghatározó járműveivé váltak 1960–80‑as években. A 280‑as szóló és csuklós változataival világszerte képviselte a magyar járműipart, és a gyár termelte busszal még az Egyesült Államokban is megjelent.
A Csepel Autógyár, 1950 és 1958 között gyártott teherautókat (például a D-350 és B-350 modelleket), míg később a városi buszok alkatrészeiben játszott kiemelt szerepet, együttműködve az Ikarusszal és a Rábával.
Kiemelkedő mérnökök: Galamb József, Barényi Béla és Márton János Viktor
Magyar mérnökök nemcsak hazánkban, de külföldön is jelentős nyomot hagytak. Galamb József, aki Detroitban a Ford T‑modell első konstrukciós mérnöke volt, olyan újításokat hozott az autógyártásba, mint az első mobil szerelőszalag, bolygóműves váltó és levehető hengerfej.
Barényi Béla szintén hungaro‑zseni volt, aki több száz szabadalommal járult hozzá a biztonsági belső tér kialakításához – strapabíró műszerfal, elnyelő biztonsági zónák – és tette a világ egyik legismertebb autógyártójának, a Daimlernek a mérnökévé .
János Viktor, vagyis Vittorio Jano, magyar származású olasz mérnök, a Fiat, Alfa Romeo, Lancia és Ferrari legendás konstrukcióinak – köztük a P2 és 6C 1500 – megálmodója volt.
A szocialista időszak: licenc gyártás és ipari átalakítás
A második világháború után a magyar ipar a szocialista blokk részévé vált, ahol a licencgyártás dominált. A Rába teherautók mellett az Ikarus böhönyei közlekedtek az egész blokkban, míg a Ganz‑gyár vasúti motorokkal, buszokkal és villamosokkal vált ismertté .
A rendszerváltás és az új külföldi beruházások
Az 1990 utáni időszakban a hazai autógyártás új korszakba lépett: jöttek a külföldi márkák, és megkezdődött a hazai összeszerelés. A Magyar Suzuki Esztergomban 1991 óta több mint 2,2 millió autót gyártott, míg az Audi Győrben kezdte motor- és autógyártását 1994-ben, már több mint egymillió autóval. A Mercedes Kecskeméten 2012 óta, a BMW Debrecenben pedig várhatóan 2023‑tól gyárt modelljeit. A Stellantis‑csoport Szentgotthárdon motorokat készít Opel számára már 1990 óta.
A magyar autógyártás története izgalmas fejlődésről szól: a századfordulós pionír járművektől, a két világháború közti hazai gyártás néhány száz darabjáról, a buszipar nemzetközi sikerein át, egészen a tömegtermeléshez vezető külföldi beruházásokig. Ez a fejlődés nem csak technológiai tragédiák és gazdasági átalakulások története, hanem a magyar mérnöki hozzáállás, kreativitás és alkalmazkodóképesség tiszteletre méltó lenyomata is.
Kiemelt kép: Unspalsh