Hogyan tanulnak vezetni a mesterséges intelligenciával felszerelt autók?
Ha ma új autót vesz az ember, már szinte természetes, hogy tele van különféle vezetéstámogató rendszerekkel: sávban tart, fékez helyettünk, figyelmeztet, ha valami nem stimmel. De ezek még csak az előfutárai annak, amit a mesterséges intelligencia (AI) tud nyújtani az autózásban. Az igazán nagy dobás az, amikor a jármű nemcsak követi az utasításokat, hanem tanul is. Mint egy kezdő sofőr – csak sokkal gyorsabban és kevesebb hibával.
De hogyan tanul meg vezetni egy olyan dolog, aminek se szeme, se keze, se félelmei? És egyáltalán, mit jelent tanulni egy autó számára? Nézzük meg közelebbről, mi történik az önvezető rendszerek „agya” mögött.
Nem ember, nem robot – hanem tanuló algoritmus
Az AI-alapú önvezetés alapja a gépi tanulás, azon belül is leggyakrabban a mélytanulás (deep learning). Itt nem előre programozzák az autót, hanem hagyják, hogy maga jöjjön rá a dolgokra – rengeteg adat segítségével.
A mesterséges intelligencia kamerákból, radarból, lidar szenzorokból származó információkat kap, és ezek alapján megtanulja felismerni az utat, a táblákat, a gyalogosokat, más autókat, sőt, még azt is, hogy mikor jön egy agresszívan előző furgon a külső sávban.
Egy ilyen rendszer nem úgy születik, mint egy kész szoftver, hanem inkább úgy fejlődik, mint egy gyerek. Először rengeteg példát lát: térfigyelő kamerákból, korábbi vezetési adatokból, szimulációkból, és természetesen élő, valós forgalomban gyűjtött tapasztalatokból. A tanulás során a rendszer apránként rájön, hogy mi számít normálisnak, mi veszélyesnek, és hogyan kell reagálnia különféle helyzetekben.
Az utak és a szimulátorok
Sokan azt gondolják, hogy az önvezető autók csak a forgalomban tanulnak, sofőrrel az anyósülésen. Pedig a valóság ennél sokkal sci-fibb. Az autógyártók és AI-fejlesztők szimulátorokat használnak, ahol virtuális városokban száguldozhatnak az algoritmusok – gyalogosokkal, mentőautókkal, útlezárásokkal és váratlan kacsákkal együtt.
Ezek a szimulátorok lehetővé teszik, hogy az AI milliónyi szituációval találkozzon anélkül, hogy valós balesetek kockázatát hordozná. Olyan, mint egy videojáték, csak épp életeket menthet, ha jól működik. A szimuláció mellett az élő adatok is fontosak: a Tesla például világszerte gyűjt adatokat a felhasználói autókból, és ezekből az információkból tanítja a saját rendszerét.
De mit tanul meg valójában az autó?
Fontos kérdés, hogy mit jelent pontosan az, hogy az AI „megtanul vezetni”. Nos, az önvezető autó nem úgy gondolkodik, mint egy ember. Nem „érti”, hogy miért kell megállni egy zebránál – de ha elégszer látott hasonló helyzeteket, tudja, hogy ott lassítani kell, mert jön a gyalogos.
A tanulás tehát mintázatok felismeréséről szól. A rendszer érzékeli, hogy ha a járdán áll egy ember, és az úttest szélén zebra van, akkor valószínűleg le kell lassítani. Nem filozofál a közlekedési etikáról, csak reagál a környezetre, és egyre jobban alkalmazkodik a helyzetekhez.
És hogy mennyire jól? A Google Waymo rendszere például már több millió kilométert vezetett baleset nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy tökéletes, de azt igen, hogy elképesztően gyorsan fejlődik.
Mi történik, ha az AI hibázik?
Ez az egyik legfontosabb kérdés a mesterséges intelligenciával működő autók kapcsán. Mert bár ritkán, de az AI is hibázik. A különbség annyi, hogy az emberi hibák szubjektívek – fáradtság, figyelmetlenség, rossz döntések –, míg az AI hibái technikaiak: például nem észleli időben az út szélén álldogáló gyalogost, vagy félreértelmezi egy közlekedési tábla formáját.
A fejlesztők folyamatosan finomhangolják a rendszereket, minden egyes hiba, baleset vagy „majdnem” esemény után elemzik, mi történt, és frissítik az algoritmust. Ilyenkor a teljes flotta tanul a hibából, nem csak az adott jármű – és ez az, amit az emberi sofőrök nem tudnak utolérni.
Autó, mint társalgópartner?
Az AI nemcsak a vezetésben segíthet, hanem a kommunikációban is. A modern rendszerek már beszédértéssel is fel vannak szerelve: felismerik a parancsokat, információkat szolgáltatnak az útvonalról, forgalomról vagy akár az időjárásról. Ez nemcsak kényelmesebbé teszi az utazást, de biztonságosabbá is: ha nem kell a telefonhoz nyúlni vagy a navigációval babrálni, a sofőr figyelme az úton maradhat.
Ráadásul az AI képes „megjegyezni” a szokásainkat: hol szeretünk tankolni, milyen zenét hallgatunk, melyik útvonalat részesítjük előnyben – és ennek megfelelően személyre szabott vezetési élményt kínál.
Túl jó, hogy igaz legyen?
Sokan jogosan kételkednek abban, hogy egy gép valóban képes lehet biztonságosan, önállóan vezetni. És valóban: az önvezető technológia jelenleg is inkább „vezetéstámogató” szinten van, mintsem teljesen önálló. De az irány egyértelmű, és a tempó is elképesztő.
A mesterséges intelligencia olyan dolgokra képes, amiket egy emberi sofőr soha nem tudna megcsinálni: egyszerre figyeli a teljes környezetet, nem fárad el, nem chatel vezetés közben, és nem iszik alkoholt sem a volán mögött. Ez persze nem azt jelenti, hogy hibátlan – de azt igen, hogy egy új korszak hajnalán állunk, ahol az autózás fogalma teljesen új értelmet nyer.
Kiemelt kép: Unspalsh